Mi lenne, ha turista lennék a saját városomban? Erre gondoltam, amikor megláttam az egyik sétaszervező cég hirdetését egy budapesti belvárosi túrára. Regisztráltam és vasárnap délelőtt 10-kor már a Fővám téri játszótérnél vártam, hogy kezdődjön a felfedező túra. A 3 órás séta közben az idegenvezetőnk sok érdekességet és különleges sztorit mesélt szülővárosomról. Csak ámultam, bámultam a sok szépségen, amik mellett sokszor elmegyünk a nagy rohanásban és kíváncsian hallgattam a történeteket, amelyek formálták, formálják fővárosunk történelmét, és kinézetét.
A sok érdekesség és sztori közül csokorba szedtem a 10 kedvencemet, íme:
1. Budapest és a szerbek
Ki gondolta volna, hogy anno a Fővám tér egy mocsaras vidék volt és 1873-ban egy sóhivatal állt a vidék szélén? Ennek emlékét őrzi egyébként a Só utca, ami mellett még egy építkezésen látszik a régi városfal is. A Veres Pálné utca és arra merőleges utcái, mint a Bástya és Szerb utca valójában azt jelölik, hogy régen itt bizony városfal állt, illetve a XIX. század elején szerbek telepedtek le errefelé. Ékes példájaként még ma is áll a Tökölyanum, amely 1838-ban épült fel és lett a szerb fiúdiákok iskolája, kollégiuma, majd később a szerb kulturális élet központja. Ezt jelzi a kertben lévő Pallasz Athéné szobra is, amely a görög mitológiában a tudás anyja. Az épület fölött Tököli-Popovics Száva mecénáskodott. Picit továbbsétálva megpillantottuk a Szent György templomot, amely ma szerb templomként működik, ottjártunkkor épp mise szólt ezen a nyelven. Az egész hely nagyon misztikus, a templomot körülvevő kert falában például síremlékeket építettek be. Az épület oldalfalán pedig látszik az 1838-as dunai árvíz magassága.
2. Párisi udvar
A Veres Pálné utca végén, átsétálva a Ferenciek terén, a túloldalt pillantottuk meg a Párisi- udvart, amely sokáig elhanyagoltan álldogált a belvárosi forgatagban, mígnem a Mellow Mood nemzetközi szállodalánc meg nem vette és szállodává nem alakíttatta. Röpke 2 két év kellett hozzá és 42 restaurátor! Ugyanis a csodálatos kerámiaberakások mind Zsolnay majolika, amelyet hozzáértő kezek tudnak csak megjavítani és visszaadni eredeti pompáját. Szerintem csodálatos lett az eredmény, már a kinti homlokzat is páratlan szépségű, hát még a belső tere! Az eredeti épületet és a XIX. század elején érdekes megoldásnak számító passage-t Pollack Mihály tervezte, akire 1810-ben tett párizsi útja volt olyan nagy hatással, hogy az épületet állítólag ezért kezdték Párisi-udvarnak hívni.
3. Az egyetlen szilfa
A Gerlóczy kávézót és éttermet sokan ismerik nem messze a Pilvax kávéháztól. Azt azonban biztosan kevesen tudják, hogy a kávézó előtti, Kamermayer Károlyról elnevezett téren áll Budapest egyetlen szilfája. Szintén a XIX. század elején nagy vész pusztított, és az összes szilfa kipusztult, kivéve ezt az egyet, amelyet azóta is nagy becsben gondoznak. Ha ott járunk, álljunk meg egy pillanatra és gyönyörködjünk benne egy kicsit!
4. Március 15. tér és látnivalói
Képzeljük el, hogy a Március 15-ei tér az 1830-as években épület nélkül, puszta térként állt és vásárokat szerveztek ide a városlakók. A tér mellett még ma is megtalálható a 100 éves étterem, ami már akkor fogadta a megfáradt vásárlókat egy finom ebédre. Működésének 100. évfordulóján, 1931-ben keresztelték el mai nevére. Az épület kissé mára megkopott, de még így is jól látszik az emléktábla, amely jelzi az 1838-as dunai árvíz szintjét. A tér másik oldalán áll a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom, az egyetlen, amely 0-24 órában nyitva áll a hívők és a turisták előtt. A török időkben mecsetté alakították át, majd később lett újra keresztény templom. Ma már a tornyába fel is mehetnek a kíváncsiak és onnan nézhetnek át a budai oldalra. Naplementekor biztosan nagyon romantikus lehet! :)
5. Orosz templom, ukrán és örmény emlékmű
Kicsit tovább haladva a Duna-part felé, jobb oldalra kanyarodva kimagasodik Petőfi Sándor szobra, amelyet az 1848-as szabadságharc emlékére emeltek. Költőnk mögött fehéren kiviláglik, és új fényében ragyog a Nagyboldogasszony ortodox székesegyház. Érdekessége az épületnek, hogy 1949-ig a Budapesten élő görög kisebbségnek volt fenntartva, mígnem 1950-ben az akkori magyar kormány egy tollvonással az oroszoknak adta oda és azóta is számukra fenntartott hely. Az ikonosztázok mellett korábban két galambot ábrázoló kép is látható volt. A két madár a római és görög barátságot szimbolizálta, csőrükben közösen egy aranygyűrűt tartva. Sajnos ma már nincs meg ez a kép, azonban emlékét a templom mögötti Galamb utca őrzi.
A templom előtti parkban áll két emlékmű, amiről nem igazán lehet elsőre tudni, hogy mi célból vannak. Mint az idegenvezetőnktől megtudtuk, a fehér gyertya a 1930-33 között elkövetett ukrán népirtásnak (ukránul: Holodomor) állít emléket. Az akkori Sztálin vezette szovjet kormányzat elvette a mezőgazdasági emberek összes terményét és szó szerint éheztette őket (innen az ukrán elnevezés), aminek következtében körülbelül 8 millió (!) ukrán halt meg – 2006-ban az ukrán kormány emléknappá nyilvánította minden év november hónapjának 4. szombatját. A másik emlékmű hasonló borzalmak miatt van itt, a faállvány az 1910-es örmény népirtás 1,5 millió áldozatának állít itt emléket.
6. Váci utca Sörforrás épülete
Átérve a Váci utcára, itt már szebb történeteket hallhatunk. A sorházak közül két gyönyörű épületet érdemes kiemelni. Az egyik, a ma Sörforrás feliratot viselő ház, amelynek fenti részén egy szerzetes szobra domborodik ki. A XVI. században az olasz lombardiai őrgróf család sarja, Gonzaga Alajos apja akaratának ellenszegülve szerzetesnek állt, és Rómába ment vallásfilozófiát tanulni. Az utcán sétálva egyszer összeesett előtte egy fiatalember, akihez rögtön odarohant, felsegítette és kórházba vitte. Sajnos később derült ki, hogy az illető pestisben szenvedett, így Alajos is elkapta a halálos kórt és 1591-ben, 23 évesen halt meg. Önzetlen tette miatt 1726-ban szentté avatták.
7. Vörösmarty tér és a máriás pengő
Tovább gyalogolva következett a Vörösmarty tér és annak története. Bárki eltudja képzelni, hogy itt a középkorban egy hatalmas temető volt? Bizony, sőt egészen a XIX. század közepéig városon kívüli területnek számított. Pest várfalának északi kapuja volt itt megtalálható, ahonnan Vác felé indult az út - innen a mai Váci utca elnevezés. A tér rendezése és egy Vörösmarty Mihály-szobor felállítása a 1890-es évek végén váltak konkrét tervekké. A költségeket közadakozásból tudták csak finanszírozni és a monda szerint maga Erzsébet királyné, Sissi is küldetett egy 5000 pengős bankjegyet, amelyet azonban a városvezetés soha nem kapott meg. Ellenben adakozott egy nagyon szegény fiatalember, Liszkay Jenő is, aki szó szerint az utolsó máriás pengőéjét (20 pengő) tette be a közös kalapba. A nemes cselekedetet úgy hálálták meg, hogy beépítették a pénzérmét a szoborba, amely még ma is látszik a kisfiú arca fölött.
8. A Duna és a 3 grácia szobor
A Vörösmarty teret elhagyva és átsétálva az Erzsébet térre, található egy szép fehér szökőkút szobrokkal díszítve. A Danubius kút nevet viselő alkotás tetején lévő férfi szobor a Dunát jelképezi, míg alatta a 3 hölgy a Dráva, a Tisza és a Száva folyók megtestesítői. Ybl Miklós tervezte és eredetileg a Kálvin téren állt, a II. világháború után helyezték át az Erzsébet térre. A szobor körül nyári kellemes időben szabadtéri táncos esteket szoktak tartani. Nekem kifejezetten tetszett ez a történet, hogy a folyókat megszemélyesítve ábrázolják. De vajon miért pont a Duna a férfi?
9. Michael Jackson emlékfa
Az Erzsébet tér másik oldalánál, a Kempinski szállodával szemben áll egy különleges emlékfa, amely telis-tele van Michael Jackson képével, fotójával. Vajon miért? A világhírű énekes és táncos, 3-szor is járt Magyarországon; legelőször 1994-ben, a History albumának klipjét forgatta hazánkban és a rajongók e fa köré telepedtek le, hogy figyelhessék a popikont, aki ablakából integetett le, illetve beszélt is hozzájuk (sőt, állítólag ajándéktárgyakat is ledobott nekik). Halálakor, 2009. június 25-én a rajongói e fa köré gyűltek össze emlékezni a fantasztikus popsztárra és teszik ezt azóta is minden évben.
10. A 231 éves fa
A legkülönlegesebb sztori azonban a végére maradt. A szecesszió stílusban, 1907-ben a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként épült, ma már 5 csillagos szállodaként működő épület előtti parkban ki hinné, hogy egy 231 éves fa áll, amely „szemtanúja” volt még Ferenc József koronázási ceremóniájának is?! Mennyi mindent átélhetett ez a fa, amelyet ma már támasztani kell, nehogy kidőljön!
A belváros rejtett kincsei sétatúra a beyondbudapest.hu szervezésében történt, a tartalmas és érdekes sétáért köszönet idegenvezetőnknek, Ladányiné Zemba Brigittának.
Comments